Ülök a néma világ széléntoll.jpg
És erre száll egy kedves angyal,
Szárnya végéből egy tollpihe
Elém kúszik szép nyugodtan.

Két kezem közé szorítom azt,
Azt a hófehér angyal tollat,
És kívánok egy szebb világot,
Nem kisebbet és nem nagyobbat.

Azt kívánom, hogy soha többé
Ne legyen az ember se szabad,
Hanem karámok között éljen,
Mint szelidített erdei vad.

Azt kívánom, hogy soha többé
Ne legyen szabad az akarat,
Hanem írva legyen minden perc,
Melyet az Isten nekünk megad.

S így boldogan élnénk minden nap,
Hibát nem követve el soha,
És nem sújtana len többet ránk,
Az Isten tüzes, vad ostora.

2010

(Blogból blogba. Angyaltollacskák)

Szerző: Versember  2012.10.05. 12:00 Szólj hozzá!

Címkék: blog vers versember verses kötet angyaltoll

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr104777942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.