Hogy miért? A kérdés a válasz.1.jpg
Kettőnk közül kell, hogy válassz!
Az egyik a boldogság útja,
Míg a másik vezet rá az útra.

A fák lombjai közt sétáltok,
Míg a másik átkot mond rátok,
S a másiknak csókjával érzel,
Az egyik megragad kezével.

Arc a kézben könnyeket felejt,
Sír a lány, mert egy férfit szeret,
De kettőnek lopta el szívét,
S az a másik ember biz' én volnék.

Éretlen szerelem, búbánat,
Szememben látom a hibámat,
Miért ver a szívem őérte?
Miért él bennem a nő képe?

Megannyi teremtés a világban,
Bármelyikhez szólnék bátran,
"Téged szeretlek, s elveszlek!
Soha többé el nem engedlek!"

Sajnos a sors újra lecsapott,
Vágyakozó szívem becsapott,
Üres szobám kitöltöm vele.
Szerelmes szívem, hogy fér majd bele?

Tán az én bűnöm vagy más baja?
Szeretem kit nem láttam soha.
Vajon én könyörögtöm ezért?
Szép angyalért, ki nem az enyém?

Nem, soha, szavamra mondom!
Esküt teszek ezen a dombon:
"Nem leszek szerelmes senkibe!
És ne szeressen engem senki se!"

Fájdalomnak bűn az ára,
Nincs bocsánat, ami kiváltja!
Érzelemtől dús keblem kivágom.
Legyek érzéketlen, kívánom!

Síromra fejfa ne kerüljön,
Domb se legyen, hova leüljön
A nő kit szerettem halálig,
És tovább talán a halál után is.

Mi lesz a büntetésem aztán,
Menyország vagy örök pokol tán?
Hős szerelmesek közt kínlódva,
A pokol tüze éget minket sorra.

2008

Szerző: Versember  2012.11.11. 12:00 Szólj hozzá!

Címkék: szerelem szerelmes szerelmi bánat vágyódás

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr54901400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.