Uram feléd kiáltok, hozzád emelem szavam!
Kétségek közt szenvedek, úgy érzem egymagam.
Bűnös a föld és ennek egész része vagyok,
Mi lesz velem, ha ma vagy holnap így halok?

Szemem a rosszat látja, s csak kínt hallok,
Egyik nap esküszök, másnap egész mást vallok,
Jobbra nézek, de balra nyúl kezem s eszem
sem tudja már, mit gondol szívem.

Teljes káosz és háborús lélek,
Egyre jobban fáj, s egyre inkább félek.
Uram ha élsz ragadd el testem,
Ne engedj többet bűnbe esnem.

2009

Szerző: Versember  2012.12.03. 12:00 Szólj hozzá!

Címkék: káosz

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr344943385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.