Ha el is mész, ne menj messze,szeretett.jpg
Ne légy te is eltévedve,
Határon innen s azon túl,
Hol nincs fény, csak a sötét Úr.

Nem kíván tőled egyebet
Csak a szép, tiszta lelkedet,
Vággyal és bűnnel átmossa,
Egész léted porba nyomja.

Leszel mohó és kapzsi nő,
Mint cél nélkül, hogy nő a fű,
Se utad, se Istened se,
Gazdag leszel üres testbe.

Álmok előtt tetszelegve,
Libben szoknyád mocskos kedvre,
Férfi marok beléd hatol,
Benned már a gőg sem dacol.

Nincs kiút és nincs bocsánat,
Rég elhagytad azt a várat,
Ami ölelt, ami védett.
Elhalt lelked és kiégett.

2009. 07. 15.

Szerző: Versember  2013.09.08. 13:12 Szólj hozzá!

Címkék: vers sötét úr

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr295500531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.