Láttalak egyszer, velem voltál,imaginary_friend___by_m0thyyku.jpg
Mégis valakit, mást csókoltál.
Mögötted álltam, végig néztem,
Akartam szólni, de nem kérdeztem.

Elvéreztem csendben este,
Nagy mosollyal reggelente,
Mintha nem történt volna semmi,
Mintha volna értelme lenni...

Azóta bánt a gondolat,
Nyugodni nem hagy, csak fojtogat,
S a legszebb álmom tépi szét,
Azaz este és az a kép!

Ha ellenség vagy, nem kívánom,
Ha gyűlöllek sem lesz a halálod
Ennél rosszabb, ennél égetőbb,
A tett, mely fejbe és szívbe lőtt!

Szerző: Versember  2013.09.28. 17:29 2 komment

Címkék: vers szerelem szerelmes versember vers és kő tetem

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr575538274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Versember · http://koncertez.blog.hu/ 2013.10.28. 22:33:29

@énvagyokalány: Félelmetes, hogy mindig a legfájóbb verseim tetszenek az embereknek :) De azért köszönöm!