Azt hittem rosszul láttam,bad.jpg
hogy egy angyal ült a bárban,
kezében egy szál cigaretta
a másikban viszkis pohár van.

Hosszú fekete hajába
a glória megtört szára
gabalyodott és sistergett
alatta a bárszék párnája.

Szárnyai csendben simultak
a hátára, mint egy fiúnak
a barátnője ahogy fejét teszi,
egy elcseszett randevúnak.

Szemem nem vettem le róla,
amíg rám nézett s azóta
az eldobott cigaretta csikkje
beleégett a padlóba.

Felnevetett s a bárban,
minden kulcs a zárban
elfordult és hatalmasra
nyílt nagy angyal szárnya!

Vakító fényárral indult
a szárnya a földön landolt,
mire előttem állt csak
ember volt és emberként csókolt.

A történet itt ér véget,
elment és az élet
több angyalt nem küldött értem
de még azt hiszem remélek!

2013. 11. 03.

Szerző: Versember  2013.11.03. 19:00 3 komment

Címkék: vers angyal versember

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr245613118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2013.11.04. 09:59:18

Most olvastam egy ilyen kurrens angyalos könyvet (elég rossz volt egyébként). De arra pont jó, hogy az ilyen jeleneteket el tudjam képzelni szó szerint.:)

Versember · http://koncertez.blog.hu/ 2013.11.04. 18:03:43

@Littlewood: Igen, a képzelőerő ez fontos, bár nekem minden versben van valami valóság :)
Melyik könyvet olvasod?