1371395793.jpg

Leszek a kalapács,
ha szikla akarsz lenni,
leszek a véső, ha téged
mindig fel kell törni,
leszek a csended, ha
hozzád nem lehet szólni,
leszek az ág, ha éppen
egy hintán akarsz lógni.
Leszek a szoba, ha
sötét kell és magány,
leszek ablak benne,
ha kell fény, napsugár,
leszek a család, ha
nincs ki melléd áll,
leszek a barát, aki
mindig csak téged vár.
Leszek a levegő, ha
már minden szennyezett,
szívj el, mint egy cigit,
ha már minden elveszett,
leszek a múltad, ha
a jelened nem vagyok,
vagy a jövőd leszek,
hogyha magad hagyod.

2013.11.23.

Szerző: Versember  2013.11.23. 16:00 2 komment

Címkék: vers szerelmes versember

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr1005652586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

march 2013.11.30. 17:42:11

Nagyon szép vallomás.