Én akkor vagyok jól, manwoman.jpg
ha boldognak látlak,
mi értelme volna
másképp a világnak,
miért tennék olyat,
ami csak nekem jó,
a saját életem
úgy hiábavaló.

De ha szomorú vagy,
lángol minden percem,
keresem az utat,
hogy majd felderítsem,
mi döntött le téged
a boldog vágányról,
kit taszítsak le most
a sötét világból!

Ha látom arcodon
pihenő mosolyod,
ha látom úgy keltél,
hogy ez a te napod
az én lelkem szárnyal
és még több jóra száll
tervezi, hogy másnap
majd újra rád talál!

2013.11.24.

(Kép: Joan Miró: Man and Woman in Front of a Pile of Excrement)

Szerző: Versember  2013.11.24. 13:39 2 komment

Címkék: vers szerelmes versember

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr435653613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.