Elrohadt az alma,13_vilagfajdalom_1.jpg
összedőlt a ház,
meghalt egy gyermek,
megölte a gyász.

Fájdalom hegyek,
sötét fellegek,
nyüszítő kutyák,
lélektelenek.

Nedves kis szobákban,
reszkető kezek,
öregedő testek,
ráncos, nagy szemek.

Rideg vaskerék,
szögesdrót sorok,
háborgó népek,
megromlott borok.

S én itt vagyok magam
s a bánatom között,
az egyik megölt,
a másik megkötözött.

2017. 05. 10.

Szerző: Versember  2017.05.10. 20:21 Szólj hozzá!

Címkék: blog vers bánat verseskötet magány verses szerelmi bánat vágyódás verses kötet vers és kő tetem

A bejegyzés trackback címe:

https://verseskotetem.blog.hu/api/trackback/id/tr5912496951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.