A folyóparton sétálva találtam egy gyémántot,zsebre tettem, elneveztems álmodtam egy világot. A gyémántom a zsebembenerőt adott nap, mint nap,s boldog voltam végre,van, ki "barátomnak" szólíthat! Éjjel is és nappal is,büszke voltam rá, tőletöbb lettem, mint hittem,boldog voltam már. Örömömben…

Szerző: Versember  2017.05.10. 20:11 Szólj hozzá!

Címkék: blog vers bánat szív verseskötet kötet verses szerelmi bánat vágyódás versember verses kötet vers és kő tetem